Hazánkban Kossuth Zsuzsanna hősies, önfeláldozó, emberséges cselekedete volt az alapköve a hazai ápolás fejlődésének. Az első asszony, aki azzal szerzett hírnevet a hazának, hogy a harcban sérült katonák ápolását megszervezte. Olyan szellemi örökséget hagyott ránk, amely a ma és a jövő ápolója számára egyaránt példaértékű.
Ápolónak lenni nem csak egy foglakozás. Mi azt tartjuk, hogy az egyik legszebb, legnemesebb, de a legnehezebb hivatás is. Az ápoló magabiztos szaktudásával az orvos biztos segítője, ápolási ellátást végezve a beteg biztos támasza. Az ápolói helytállás a kórház teljes szakdolgozói karának az érdeme. A kórház egy csapat, ahol valamennyi résztvevő hozzáteszi a maga tudását, munkáját a cél eléréséhez, ide értve a vezetés, a szakdolgozók, az orvosok, és a funkcionális területen dolgozók különösen fontos munkáját.
Hivatásuk átértékelődött, diplomás ápolónak, orvosi asszisztensnek, rehabilitációs terapeutának, klinikai/szövettani laboránsnak, védőnőnek lenni ma nem csak végzettséget jelent, hanem példamutatást, büszkeséget is. Tudásuk érték, és csak az versenyképes, ami értékes. Mint ahogyan ma a tehetség vagy a szorgalom maga is érték. És érték az az összetartás is, amely megjelenik Kórházunk minden betegellátó osztályán.
Az örökséget, amelyet kaptunk, úgy visszük tovább, hogy a következő generációk ránk is büszkék lehessenek. Szeretettel várjuk közénk mindazokat a fiatalokat, akik az egészségügyi pályát választják, akik pedig még nem döntötték el merre induljanak az úton, őket bátorítjuk: legyenek ápolók!
A Magyar Ápolók Napja alkalmából köszöntjük Kórházunk valamennyi szakdolgozójának az értékes, áldozatos és odaadó munkát!
